még ne legyen vége.. :(

Kicsit belefáradtam már mindenbe.. a mókuskerék, a stresszhelyzetek, a sok tennivaló, a kevés pihenés.. egyszerűen mostmár elég!!
Jó lenne már, ha vége lenne.. de másrészről pedig nem szeretném, hogy végeszakadjon ennek a csodálatos időszaknak, amiben az elmúlt fél évben volt részem. Nem akarom, hogy végeszakadjon a bolondozásaimnak, hogy naaa mikor látom, hol van, meg tirim-taram, a fehér rucik, az őszinte mosoly.. mert ennek nemsokára vége lesz. Igaz, hogy számomra igazából nem lesz vége, de ugyanígy, ahogy most van, soha többet nem lesz.. és ez egy kicsit elszomorít..
Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy januárban 'idetette' nekem, és van miből erőt meríteni, egy példakép.

Jó éjt!
F.

megtörhetetlen.

Nagyon szeretnék megtörhetetlen lenni..erős. Szeretném, ha pár hülyeség nem venné el a kedvem. Szeretném, ha lenne igazi tartásom, és az emberek igenis látnák bennem az egyéniséget, a karaktert.
A példa előttem van. Már csak gyakorolni kell.
De nagyon nehéz.. nagyon nehéz erősnek lenni, amikor minden egyszerre történik, fáradt vagyok, és pár ember még ellenem is 'dolgozik'.
BUT, igenis erős vagyok, és kitartok most a végsőkig. Van miből erőt merítenem; ez a szerencsém.

Lesz igazi tartásom, kemény leszek, erős, és igenis megtörhetetlen leszek, akkor is, ha ez valakiknek ijesztő először.
Let's go! ;]
 

F.

visszatekintés.. :]

Belegondoltatok, hogy mennyi minden történt Veletek az elmúlt 1 évben? (mármint most csak suliidőben számolva.) Én belegondoltam.. hát lássuk.

2010. szeptember

Egy remek nyarat hagytam magam mögött. Minden tökéletesnek tűnt, ám egyszercsak újra az iskolapadban találtam magam. Próbáltam leküzdeni az akadályokat, amelyek tornyosultak előttem..

2010. október

Kezdtem ismét ’belerázódni’ a mindennapokba, bár voltak nagyon nehéz pillanatok. Teltek a hetek.. mindig ugyanaz…és úgy tűnt, sohasem lesz vége.

2010. november

Közeledett a tél.. egyre hidegebbek lettek a napok. Még mindig csak a mókuskerék, és nincs kiszállás.. Tényleg semmi nem kötötte le a figyelmemet, csak úgy ’voltam’.

2010. december

Beköszöntött a tél. És 16 éves lettem. :) Talán egy kicsit érettebb is lettem, de igazából még nem nagyon éreztem.. Aztán eljött a Karácsony. Csodálatos volt!! Egy meseszerű álom! Aztán szilveszter. Szilveszterkor éjfélkor mindig kívánok valamit. Most sem volt ez másképp. Gondoltam, hogy áá.. hát hülyeség. Aztán januárban valami változott..

2011. január

Újév!!
Egy emberke (nem szeretném megnevezni) bejelentette a suliban, hogy elmegy.. Kicsit kiborultam, mertmár nem ő volt az első, aki úgymond cserbenhagyott. Nem hittem el, hogy ez velem történik. Aztán persze jöttek azzal, hogy minden okkal történik.. na persze.. Később viszont rájöttem, hogy ez nagyon is így van!!
Egy új emberke jelent meg. Amikor először megláttam, bevallom kicsit megrémültem, mert annyira erős egyéniségnek tűnt, egy igazi karakter. Bevallom, voltak előítéleteim, és ezt így utólag iszonyatosan sajnálom!

“A hétköznapi életben sötétnek látjuk a világosat, zavarosnak a tisztát, színtelennek a szivárványt. Ha mindennapi életeden felülemelkedsz, megpillanthatod a fényt, a tisztaságot, a színeket – s rajtuk keresztül önmagadat.Ha magadban mindezeket megtaláltad, felfedezed őket az emberekben is.” 

2011. február

Aztán eltelt egy hét, és valami megváltozott bennem. Mintha azért jött volna, hogy észhez térítsen, vigyázzon rám.. Olyan volt, mintha már régóta ismerném. Nagyon furcsa érzés volt, még magamtól is megijedtem.
Furcsa helyzet alakult ki, mert míg én egyre jobban kedveltem (már-már elfogult is voltam), addig a többiek egyre jobban utálták.. Egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy ennyien bántják!! Úgy éreztem foggal-körömmel védenem kell, és teljes vállszélességgel mellette KELL állnom, még akkor is, ha emiatt pár emberrel össze kell vesznem. Igen is (talán életemben először ? ) normálisan kiálltam a véleményem mellett. Így utólag is nagyon büszke vagyok magamra, hogy tényleg kiálltam mellette.

2011. március

Szörnyen nehéz, kínkeserves hónap volt ez.. Mindennap csak hallgatni a szidást, és mindenki csak a rosszat látta benne, és nem értettem, hogy én miért csak a jót látom benne.

És azt akartam, hogy Ő is tudja, hogy én mennyire kiállok mellette, és hogy én vagyok az egyetlen..

Ehhez a hónaphoz nagyon sok akaraterő és kitartás kellett. Többször gondoltam rá, hogy na jó, hagyjuk, de aztán erőt vettem magamon, és küzdöttem tovább.

2011. április

Most jött csak az i-re a pont.
Egy kis időre ’eltűnt’. És olyan hírek kezdtek terjengeni, hogy inkább le se írom, mert csak felidegesít. Itt jött ki teljesen, hogy az emberek mennyire kárörvendőek, mennyire gonoszak és mennyire rosszindulatúak.. döbbenet.

Aztán végre megtudta, hogy ’mi újság’. :]
Kicsit megnyugodott a lelkem.
Utána pedig elutaztam Angliába.
Miután visszajöttem, már minden szép és jó volt!!

2011. május

Döbbenetes dologra derült fény. Már kezd egy kicsit összeállni a kép.
Erről az általam csodált személyről kiderült, hogy ugyanabban a színházban táncolt, ahol most én.
És a java még csak ezután fog következni.. : ]

"Eljön egy pillanat az életedben, amikor rájössz, hogy ki az, aki igazán számít; hogy ki az, aki sosem számított; ki az, aki többé nem fog és ki az, aki mindig is számítani fog. Ezért ne aggódj azok miatt, akik már a múltad részei: megvan az oka annak, hogy a jövődben ők miért nem szerepelnek."

 

All things considered, ő lett a példaképem. És büszke vagyok magamra, hogy ennyire kiálltam mellette, és nem bántam meg!!! A mai napig védem folyamatosan. És már nem érdekel mások véleménye.
Szerintem egyszerűen ő egy olyan különleges személyiség, ami ritka. Nem mindennap találkozom ilyen különleges emberrel. Egy igazi kincs, amire vigyázni kell, nagyon!! Szeretnék olyan lenni, mint ő. Sokan mondták, hogy egy ’d – növendék’ vagyok (aki érti, az érti..) na, és tudjátok mit?? AZ vagyok és még büszke is vagyok rá! ;)

Na páá. : )

F.

I was wondering..

Mostanában sokat tűnődtem azokon az embereken, akikre úgy igazán felnézek. És egyszerűen imádom őket. (már-már túl elfogultan) Vannak páran közülük, akik 360 fokos fordulatot vettek a szememben rossz irányba.. sajnos.. És új ember / emberek vették át a helyet. Miért van ez?? Miért van az, hogy akit éveken keresztül csodáltam úgymond, most egyszerre ellenségemnek érzem egy olyan ember miatt, akit ÚJ példaképemnek tekintek. Nagyon furcsa helyzet.. szinte megmagyarázhatatlan. De ilyen mégis létezik! Miközben ezen a dolgon tűnődtem, találtam egy idézetet, ami teljesen illik erre a situation-re (ha már angol vizsgára készülök.;) :

"Eljön egy pillanat az életedben, amikor rájössz, hogy ki az, aki igazán számít; hogy ki az, aki sosem számított; ki az, aki többé nem fog és ki az, aki mindig is számítani fog.Ezért ne aggódj azok miatt, akik már a múltad részei: megvan az oka annak, hogy a jövődben ők miért nem szerepelnek."

Ez tökéletes válasz volt a kérdésemre. :)
Egyet biztosra tudok: B. biztosan mindig számítani fog, valami összeköt minket, erre már van is 1 bizonyíték! ;] Akárki akármit mond, ez van. :-)


F.

everything is possible. : )

Na, végre újra itt vagyok! :)
Iszonyatosan el vagyok már fáradva, és mindenből elegem van.. Hétfőn még túl kell élnem egy angolvizsgát, és utána már jó lesz.
Na, de inkább írok valami kellemesebb témáról. : D
Ami ma történt, az felnyitotta a szemem. :) Még mindig le vagyok döbbenve.. Mostmár nagyjából választ kaptam a 'miért'ekre. Le vagyok taglózva, jesszus. :-) Jóóóó lesz itt minden, jóóó bizony. ;)
Csak a hétfőn lennénk már túl.. :/  Aztán utána hello aranyélet! :DD

Most igazából nem tudok semmi értelmeset írni, ezért inkább megyek.. tanulni.

Have a nice day! :]

  

F.

kimerültség.

Na, ismét itt vagyok!

Mostanában kicsit eltűntem, csakhát nincs időm semmire.. és egyáltalán nem vagyok rendben. Már teljesen elfáradtam, kikészültem.. vége, ennyi, nincs tovább. Minden tartalékom elfogyott, egyre lassabban telnek a napok. Nincs erőm semmire már, pedig még most kell összeszedni magam! Kettős érzelmekkel gondolok az évvégére.. mert jó lenne már, ha vége lenne, mert már tényleg kimerültem; másrészről viszont azt érzem, hogy 'nee, még ne..' mert soha többet nem lesz ugyanilyen. Egy számomra kiemelten fontos ember már nem lesz ott.. Nem fogom érezni mindennap a védelmét, vagy csak azt, hogy rámmosolyog a folyosón. Mert igenis ezek fontos dolgok, amik szebbé-jobbá-könnyebbé teszik az életünket. Apró dolgok, de annál nagyobb jelentőségük van. Már ma is rossz érzésem volt, pedig most 'csak' pár napig nincs..pont most, amikor jólesne egy mosoly a folyosón. : ) 2 hét múlva vizsgám is lesz.. arra is mindennap gőzerővel készülök, de nagyon félek.. szeretnék már túllenni rajta. Jún. 10. után 3 hónap aranyélet vár rám!! És nem csak a nyár miatt! Bele se merek gondolni, hogy mi lesz, hogyha vége lesz... Iszonyú nagy üresség.. na, de ne szaladjunk ennyire előre, ráérek ezen majd akkor aggódni. Lényeg, hogy most kicsit rossz érzésem van.. aztán felőlem lehet hülyének nézni, mert nem hat meg,most is ugyanúgy védem, és ezután is ugyanígy védeni fogom, ez biztos! Csak legyen már vége az elkövetkezendő 2 vagy inkább 3 hétnek....

Na, megyek is.. természetesen tanulni...

F.

home, sweet home :]

Na Good Morniing! :)

Bocsi, hogy csak most írok, de kb. mostanra sikerült teljesen kipihenni magam. Az utazás fergeteges volt, egy örök emlék! :) Mondjuk pihenésnek nem volt nevezhető, de élménynek óriási élmény volt. :-)

Persze miután hazajöttem, kezdődtek a bonyodalmak.. Ismét csalódnom kellett egy olyan emberben, akiben maximálisan megbíztam és okosabbnak, tapintatosabbnak gondoltam ennél.. És ismét 1 emberen van a hangsúly .. B.  Ki más? Egyszerűen számomra felfoghatatlan, hogy mégis miért kell bántani.. Szerintem egy iszonyatosan erős jellem, egy igazi egyéniség, és ezért nem lehet szó nélkül hagyni. Nahát igazából mindegy is, hogy ki-mit gondol, lényeg, hogy én tudom, hogy mit gondolok. :D Én folyamatosan védem, mert egyszerűen felnézek rá, és példaképemnek tekintem. Múltkor is beszélgettünk, és még mennyit fogunk! :) 

Mondtam én, hogy véghez viszem, amit szeretnék! És folyamatban is van! ;)

Na, most megyek is .. tanulnom is kell még. 

Lehet, hogy ma még jövök. :-)

Íme egy fotó Walesből :)

F.